Futrinka utcától a Szomszédokig
Sorozatok már a tévézés fénykorában is voltak. A mesefolyamok – mint a Futrinka utca – tökéletesen megfelelnek annak a modellnek, amit ma a sorozatoktól várunk. A korai kondicionálás nagyszerű példáját követhetjük végig segítségével. A sorozatok – akár a mesék - lényege egykor az volt, hogy feldolgozott egy adott eseményt, vagy cselekményt, amivel a néző azonosulhatott. Eleinte önmagukban is kerek kis filmeket kínáltak, azonos szereplőkkel. Aztán jöttek a kosztümös szerelmes sorozatok. Magyarországon egyesek szerint az Onedin családdal, mások szerint igazából valahol Isaurával kezdődött az igazi kemény függők beetetése. Akik nem emlékeznének rá, egy kedves brazil rabszolgalányról szólt a sorozat, aki iszonyú hosszan vergődött a képernyőn, és az egyszerűbb tekintetű a nézők gyűjtöttek a felszabadítására. Aztán jött a Ewing család Dallasból, a teleregény Szomszédok címen, és velük a megállíthatatlan folyamat, ami odaszögezte a nézőket a doboz elé. Az obligát, hazai szocio-körképet bemutató teleregény volt talán legközelebb ahhoz, amit ma legtöbben sorozatnak hívnak. A szereplők évadokon át (majdnem) azonosak, a problémák örökérvényűek, a karakterek letisztultak, mint a Parlament környéki utak.
HarmoNet tipp: Súlyos asztmát okozhat a tévézés! >>
A geller itt természetes – avagy a néző bármit bevesz
Ezt akkor tapasztalhatta először és meglepetten az ártatlan kívülálló, amikor Budapest attól volt hangos, hogy Boby feltámadt. A Dallas című sorozatban évadokra kiírták a jóképű, göndör férfi főhőst, ám a közvélemény főleg női fele visszakívánta az ő hősét. A sorozat szerkesztői pedig egyszerűen visszaírták. Azóta ez szinte mindennapos. Egyes hősöket kiírnak, másokat visszaírnak, megint másokat pedig kicserélnek. Ez aztán jó téma lehet a bulvárlapokban, meg a szalag mellett, munka közben. Vajon a régi vagy az új Tina a jobb?
Sorozatfüggő vagy?
Akik sokat tévéznek, bizonyos, hogy legalább egy sorozatért rajonganak. Egyes sorozatokat akár több csatorna is vetíthet. Így fordulhat elő, hogy ugyanazon sorozat egyik évadát délelőtt, míg kettővel későbbi évadát délután nézhetjük, akár egy másik csatornán. A valódi sorozatfüggők akár a többi tevékenységeiket elhanyagolhatják és a televízió előtt tölthetik idejüket. A kóros sorozatfüggők és a sorozatok ártatlan szerelmesei között azonban jelentős a különbség.
A kóros sorozatfüggők többnyire:
- Mindig háttér televízióznak – félnek egyedül maradni saját gondolataikkal, zavarja őket a csönd nyújtotta elmélyülés.
- A sorozatok annyira fontosak számukra, hogy minden más – közösségi, családi, emberi – programot felülírnak.
- Gyakran folyamatosan nassolnak, hogy a mozgáshiányból adódó feszültséget levezessék, ezért táplálkozási zavar alakulhat ki náluk. Emiatt gyakran elhíznak, de egyidejűleg, vagy ettől függetlenül identitási zavar áll be náluk, hiszen a vágyott sorozathős képe és a függő valódi külső és belső személyiség képe erőteljes eltérést mutat.
- Gyakran elhanyagolják a munkájukat is, például csak olyan háztartási feladatokat végeznek, mint pl. a vasalás, ami a tévé előtt folytatható. Az is valószínű, hogy a munkából a sorozatok miatt távol maradnak, vagy a sorozatért háttérbe szorítják a feladatokat.
- Jellemző, hogy a sorozatfüggők elhanyagolják gyermekeiket, vagy a gyerekeket is különféle sorozatokkal tömik, az ilyen háztartásokban akár minden családtagnak saját televíziója lehet.(Már nem igaz, hogy a tévézés összehoz)
- Nem csupán a munkahelyen, és a családban, hanem egyéb szociális téren is redukálják a kapcsolataikat. Gyakori, hogy egyes munkahelyeken csoportos sorozatfüggés uralkodik. Egymásról, egymás családjáról alig beszélnek, de a sorozatok örök témát nyújtanak. Így az elszigetelődés és az identitás folyamatosan zavart szenved.
Milyen tényezők határozzák meg a sorozatfüggőséget?
- naponta ugyanabban az időben jelentkeznek, ezért jól beilleszthetők a napi ritmusba
- azonosulhatunk a szereplőkkel, átvéve az ő terheiket lerakhatjuk sajátjainkat
- egyszerű az elérhetőségük, és mindig közös biztosítják a közös témát "rajongókkal"
- a sorozatoknak van egy közös jellemzője: mindig a legizgalmasabb résznél érnek véget. Ez pedig felkelti és fenntartja az emberek kíváncsiságát.
Amióta a sorozatok egész évadjai hozzáférhetők, DVD formájában, vagy az Internetről letöltve, a sorozatnézés új formája alakult ki. A sorozatok immár speciálisan megvágva, akár összefüggő folyamatként nézhetők. Igény szerint felirattal, vagy anélkül. Már nem kell többé megvárni, hogy a reklám véget érjen, vagy éppen eljöjjön a következő nap/hét, hogy az újabb epizódot leforgassák. Folyamatosan végignézhetünk akár egész évadokat is egyes sorozatokból. Ez egy új sorozatfüggési formát alakított ki – a sorozatzabálók kemény vonalát. Mivel ez annyira új keletű, hogy eddig még nem foglalkoztak tanulmányok ezzel a jelenséggel, csupán annyi tudható róla, hogy a reklámszakemberek keresik azokat a módokat, ahogy a sorozat letöltést profit mellett rentábilissá lehet tenni. A korábbi formák ugyanis csődöt mondtak, hiszen a reklámot nem fogyasztja örömmel a néző. Addig is leginkább üldözik a kalóz letöltéseket.
HarmoNet tipp: Hülyít vagy tanít a Vészhelyzet? >>
Forrás: http://www.harmonet.hu